Újabb ultrahang!

A genetikai ultrahang után 1 héttel mentünk a saját doktornőnkhöz vizsgálatra. Szerencsére minden rendben volt továbbra is! Megnézte az eredményeket, és jónak tartotta, de azért ajánlotta, hogy menjek el a négyes tesztre is, mert az az eredmény, és majd az AFP, és a 18 heti ultrahang vizsgálat elég jól kiszűr minden elváltozást, betegséget, ha még is van. Erre a sokféle vizsgálatra azért is szükség volt, mert én nem vállaltam a chorionboholy mintavételt. Na, nem azért, mert hasba szúrnak egy hosszú tűvel, hiszen már annyi minden keresztül mentem, hogy babám legyen, hogy ez már nem is számított volna. Sokkal inkább az 1-2%-os vetélési kockázat miatt. Végre itt egy baba a pocakomban, nem fogom kitenni őt semmi külső behatásnak, és annak végképp nem, hogy elveszítsem őt! Megkaptam a beutalókat a nagy rutinra, és elvégeztünk egy-két vizsgálatot. Majd jött az ultrahang, ahol ismét láthattuk a mi kis bogarunkat. Nem titkolt vágyam volt, hogy tudjam, milyen neveken kell majd törni a fejünket. A doktornő hasi ultrahanggal kezdett el nézni, és kérésünkre megmondta, hogy ő is kislánynak látja, de egyáltalán nem biztos benne. Láthatta kicsit elkenődött arcom, hogy még mindig nem biztos, mi a picink neme. Végül hüvelyi ultrahanggal is megvizsgált, ami csak növelte a kétségeinket, mivel itt inkább kisfiúnak látszott. Örültem volna, has megtudom, hogy kislányként vagy kisfiúként gondoljak rá, de végül is teljesen mindegy, csak egészséges legyen. Majd a 18. heti ultrahangon már biztosan kiderül, ki lakik a pocakomban!