2010. február 25., csütörtök

A beavatkozás!

Reggel fél 8-kor már a BMC-ben is voltunk. Nagyon sokan voltak már kora reggel. Ahogy várakoztunk észrevettük, hogy apa kutyagumiba lépett! Mi ennek nagyon örültünk, a takarítónő nem annyira! Majd apát hamar hívták, hogy ő is járuljon hozzá a projekthez! A doktornő 10 órára hívott vissza minket, és csak vártunk és vártunk. Aznap nagyon sok lombikos volt. Kiderült, hogy hárman várunk inszeminációra, és beszélgetni kezdtünk! Nagyon aranyosak voltak, és így már az idő is jobban telt. Végül is csak dél körül mentünk fel az emeleti kórterembe. Ott tovább várakoztunk. Majd 13 óra előtt szóltak fel, hogy mehetek le. Most voltam először – és remélhetőleg utoljára – a műtőbe, ahol először ellenőrizték, hogy megrepedtek-e a tüszők. Szerencsére minden rendben volt, és már csak a fiúkat vártuk. Aztán a biológusnő hozta a fiúkat és bekerültek a jó, puha meleg helyre. Nálam a méhszáj kinyitása mindig probléma, sokat szenvednek velem. A doktornő is megharcolt vele, de én ebből most semmit nem éreztem. A fiukat, pont 13.05 perckor engedték útjukra. Aztán megdöntöttek és pihiztem. Aztán még pihentem egy órát, és utána meg kaptuk a zárójelentés. A doktornő ajánlása alapján 12-én kell tesztelnem a BMC-ben.

Azóta eltelt egy nap, és érzem a pocimat. Gyakran szurkál és mensiszerű görcsölgetéseim is vannak. A derekam is kezd fájni! A doktornő napi 3x1 utrogesztánt írt fel, de én ezt önhatalmúlag 3x2-re emeltem fel.

Nagyon remélem, hogy végre ez a mi hónapunk lesz. Megérdemelnénk! Ennek most sikerülnie kell, és sikerülni is fog! Remélem, karácsonykor már hárman leszünk!

2010. február 23., kedd

Még egy nap!

Holnap délelőtt lesz az 5. inszeminációm! Valahogy most sokkal nyugodtabb vagyok. Már összepakoltam a cuccaimat, amiket vinnem kell magammal holnap!

Ma úgy jöttem el a munkahelyről, hogy úgy összepakoltam az asztalomon, mint már többet nem is mennék. Remélem, így is lesz egy időre. Eddig, mindig úgy jöttem el, mintha csak egy pillanatra állnék fel az asztalomtól. Most babonából, úgy döntöttem összepakolok. Mikor a kapun kihajtottam a kocsival a cégtől, tényleg úgy éreztem, hogy ez nagyon sokára lesz ismét! Remélem, ez egy jó megérzésem!

Ma napközben többször éreztem az ovitrelle hatását. Remélem szépen megrepedtek a tüszőim, és holnap nagy randevú lesz apa katonáival! Remélem holnap megtörténik a CSODA, végre!

2010. február 22., hétfő

Mai ultrahang!

Ma reggel mikor megérkeztem a klinikára, már rengetegen voltak. Szerencsére még éppen az ajtón belülre kerültem. Ahogy a recepción túljutottam, nem sokat kellett várnom és máris hívott a doktornő. Míg vártam, olvastam, úgyhogy az a kis idő is nagyon gyorsan telt. Próbáltam nem agyalni, hogy mi is lesz, mit is szeretnék. Aztán már bent is voltam, és már vizsgált is. Az endom 10 mm-es lett. A jobb petefészkemben egy 22 mm-es tüszőt, a balban egy 14 mm-es tüszőt látott. Ő elégedett volt vele. Én, sajnos nem annyira. Nem igazán értettem, hogy a balból hova tűnt a 13 mm-es tüszőm, és a két 10 mm-essel mi lett?! Kicsit elkedvetlenedtem, csalódott voltam. Aztán eszembe jutott, hogy végül is egy szép, nagy tüsző kell ahhoz, hogy teljesüljenek a vágyaink! Az pedig meg van!

Kedvem is visszajött, és ismét nagyon bizakodó vagyok! Ma este 20 órakor be kell adnom két repesztő injekciót, és szerdán inszemináció! Hurrááááá! Végre újra itt tartunk!

Hálás vagyok a sorsnak, hogy küzdhetek! Reménykedhetek!

2010. február 19., péntek

Blog nevem jelentése

A blog nevemet használom sok babavárással kapcsolatos fórumon. Ha bárki megkérdezné, honnan jött a név választása, nem tudnék rá válaszolni. Valahogy ez jutott eszembe, nem volt semmi különös oka, hogy ezt választottam. Most így utólag talán a Rodint akartam nőiesíteni, és így lett Rodina.

Aztán egyszer csak kiderült, hogy mit is jelent a blog nevem. Az egyik kedves, netes lány felvilágosított, hogy csehül családot jelent! Aranyosan azt is hozzátette, hogy a családba baba is tartozik, úgyhogy ne izguljak, jönni fog! Teljesen elámultam, és döbbent voltam, de természetesen nagyon boldog. Persze ez nem jelent semmit, de mégis olyan bíztató jel ez. Választok egy nevet, amiről semmit nem tudok, és mégis az egyik legnagyobb álmomat jelenti! Hihetetlen! Most minden erőt ad ahhoz, hogy hinni merjem, hogy most sikerülhet!

2. Ultrahang!

Tegnap voltam a stimulációs ciklusban a második ultrahangon. Aznap a 8. cn-n tartottam ,és izgultam, hogy milyen eredményeket fogok produkálni. Aznap nem volt doktornő, így az egyik férfi kollégájához kerültem. Szerencsére elég jó eredményeim lettek, az endóm 8 mm-es, a jobb petefészkemben egy 16 mm-es, a bal petefészkembe n egy 13 és 2 db 10 mm-es tüsző nőtt. Hétfőn kell visszamennem a 3. ultrahangra, és remélem, hogy a nyálkahártyám még sokat fog nőni, és a tüszők is szép kövérek lesznek! Hétfőig tovább kell szúrnom a 2/3 merionalt. Minden reggel ginzenges méhpempős löttyöt és aloe verat iszom, femibiont , magnéziumot és kalciumot szedek.

Nagyon bizakodó vagyok!