Spontánkodva

Ha valaki megkérdezné, hogyan telnek a napjaim, rögtön az jutna eszembe, hogy most spontánkodunk. Biztos mindenki furcsán nézne rám, és nem is értené, hogy miről van szó. Csak az tudná, aki hasonló cipőben jár, mint mi. Ő viszont sajnos nagyon is jól értené, hogy miről beszélek. Most egy pihenő hónap van, de most spontán próbálkozunk a babával. Sok reményt nem fűzök hozzá, hisz eddig sem sikerült valami miatt, bár ki tudja, lehet, hogy majd most. A ciklusom első felében szépen ittam a málnalevél teát, hőmérőztem és a 12. naptól csinálta, ovulációs tesztet. A 12. nap már nagyon halvány csík rajzolódott ki, majd erősödött a 13. nap és a legerősebb csík a 14. napon lett, majd a 15. nap olyan csíkos volt, mint a 12. napi volt. Az ovulációs mikroszkópom a 14. nap mutatta, hogy megtörtént a tüszőrepedés. Holnaptól a palástfű teát iszom, és reménykedem. Kedden megyek a Kaáliba megbeszélésre. Nagyon izgulok. Szeretném elérni, hogy a következő 3 hónapban csináljanak inszemet, kihagyás nélkül és a duphaston helyett más, erősebb gyógyszert adjon. Kíváncsi leszek, hogy mit fog mondani a doki, sok mindent teszek függővé ettől a megbeszélésről. Már nagyon várom a keddet, hiszen akkor úgy érzem, hogy megint tettem valamit, amivel közelebb kerülhetek a babámhoz.