Szia Világ!

Déri Kitti Anna vagyok. 2010. november 7-én 12.48 órakor apa és anya legnagyobb boldogságára megszülettem. Egészséges, gyönyörű és okos baba vagyok! Puszi Mindenkinek!

Képek

Pocakfotó:

Kiságy:






Pelenkázó sarok:

CTG-k!

CTG-k!

Az elmúlt hetekben már rendszeresen járok, minden héten ctg-re. Olyan jó ott ülni és hallani Kittikém kis szívének minden egyes dobbanását. Az első alkalommal felvettem a telefonommal és elküldtem a páromnak, hogy ő is hallja! Minden egyes alkalommal úgy várom, mert ezeket kis, apró találkozásoknak érzem.

A doktornő legutóbb nem vizsgált meg, de nem is éreztem úgy, hogy bármi változás lenne. A legutolsó vizsgálat szerint még zárt a méhszájam, és semmi jele nincs annak, hogy bármi elindult volna. Várom már a jövő keddet, amikorra már várok valami változást, talán akkor már sejteni fogjuk, hogy Kittike mikor szeretne kibújni!

Ez várható a héten:

Mama

Most már bármelyik pillanatban szülhetsz, így fontos, hogy figyeld a tested jelzéseit. Persze nem szabad túlzásba vinni és pánikolni. Fontos, hogy az apuka mindig legyen telefonközelben. A szülés megindulásának vannak jelei, de ezek nem mindig egyértelműek, íme néhány:

• hüvelyi vérzés;
• a nyákdugó kilökődése (egy barnás vastag képződmény és a méhszáj előtt elhelyezkedve felelős a magzat fertőzések elleni védelméért);
• ösztönös fészkelődés, nyugtalanság, ún. “fészekrakó ösztön”;
• hasmenés;
• fogyás;
• növekvő étvágy;

Kitartás, már a célegyenesben vagy!

Bármelyik nap szülhetsz most már. Fontos, hogy készenlétben légy, és folyamatosan figyeld magadat,
Ne lepődj meg, ha hirtelen hatalmas vágyat érzel, hogy takaríts vagy főzz! Ezt nevezik fészekrakó ösztönnek.

A köldökzsinór kb. 15cm hosszú és nem minden esetben veszélyezteti a babát, ha rátekeredik. Nem hátráltatja a légzésben. Csak akkor van ok pánikra, ha annyira szorosan tekeredik valamelyik testrész köré, hogy elszorítja a benne futó ereket. Ekkor császármetszésre van szükség minél előbb.

Baba

A pici már teljesen felkészült a születésre, valószínűleg már csak napok, de lehet, hogy mindössze órák választják el, hogy világra jöjjön. A baba hossza 49 cm, a súlya 3200 gramm.

A szülés után a belek első működésének eredményeként a meconium (magzati bélsár) elhagyja a baba szervezetét. Ez egy fekete, ragadós, szurokszerű anyag, amit elég nehéz a popsijáról eltávolítani. Néha előfordulhat, hogy egy része a magzatvízbe kerül, amitől az zavaros, zöldes színű lesz. A magzatvíz még a vajúdás alatt is 3 óránként megújul.

Ma betöltöttem a 38. hetet!

El sem hiszem, hogy ma már betöltöttem a 38. hetet! Korábban azt hittem, hogy ekkora már a kezemben fogom tartani Kittikét. Most pedig, úgy néz ki, hogy nagyon szeret bent lenni, és nem nagyon fog a kiírt időpont előtt megszületni. Jóslóim sincsenek még, néha-néha érzek egy kis mensis görcsöt, de semmi számottevő, rendszer sincs benne, és fájni sem fáj.

Egy pár héttel ezelőtt úgy éreztem, hogy felkészültem a szülésre, de mostanában megint kezdek kicsit parázni. Félek, hogy hogyan fogom kezelni a fájdalmat, és tudok-e koncentrálni majd arra, hogy a legjobb tudásom szerint segítsek majd a lányomnak, hogy a lehető legkönnyebben szülessen meg!

Dolgozom rajta agyban, remélem sikerül olyan szülést produkálnom, amire büszke lehetek!

Ezen kívül még nagyon élvezem a terhességet, élvezem, hogy érzem Kittikét a pocakomban, és félek, hogyha ennek vége lesz, akkor nem biztos, hogy még egyszer át fogom tudni élni ezt. Másrészt már minden készen áll Kitti fogadására, csak ő hiányzik a kis babasarokból! Aztán kíváncsi vagyok, milyen érzés lesz először ránézni, megérinteni Kittikét. Milyen érzés lesz, amikor tényleg anya leszek. Izgulok, hogy mindenben a legtöbbet és a legjobbat tudjam nyújtani Kittinek az első pillanattól kezdve, mint anya.

A párom is nagyon izgul. Sokat beszélgetünk a babáról, és olyan jó látni, hogy már mennyire ragaszkodik a lányához! Ahogy beszélünk róla, sokszor könnybe lábad a szeme, és kicsit szégyenkezve, de boldogan törölgeti. Aranyos volt, mert már előre mondta, hogy ő biztosan sírni fog, mikor megszületik Kittike. Ez nekem is nagyon, nagyon jó érzés. Ebből is látszik, hogy nagyon szeret minket! Ezen kívül néha látszik, hogy a helyzettől kicsit meg van ijedve. Kicsit izgulok is miatta. Múltkor is a fürdőből szóltam ki neki, hogy gyere csak gyorsan, ő meg rohant be, ijedt képpel, és a szája elé kapta a kezét, hogy : Mi történt, elment a nyákdugó, vagy a magzatvíz?! Én meg röhögtem, mert csak valami mást akartam neki mondani, de olyan pofát vágott, hogy csak na! Szóval, nem tudom, hogy ő majd hogyan fog tudni engem megnyugtatni, ha ő idegesebb lesz, mint én. Izgul ő is, hogy majd hogy tudja megfogni a babát, és hasonlók! Szóval az apák szempontjából is nagyon érdekes, és izgalmas ez az időszak!

Gondolatok a 34. hétben!

Lassan a terhességem vége felé közeledek. Annyira vágytam rá korábban, hogy terhes legyek, és most már azon veszem észre magam, hogy lassan el is telik a 40 hét. Kicsit vegyes érzések kavarognak bennem. Nagyon élveztem a terhességem, bár sokat idegeskedtem, hogy minden rendben legyen. Sokszor nem is tudtam kiélvezni, csak kergettem előre az időt. Most, hogy 33 hét már mögöttem van, sajnálom, hogy lassan véget ér. Először alig vártam, hogy dobogjon a mi kicsinknek a kis szívecskéje. Majd, hogy az első genetikai ultrahangon minden rendben legyen. Aztán vártam, hogy mikor fogom megérezni, hogy megmozdult. Persze, mikor már határozottan éreztem őt, csak utólag jöttem rá, hogy már korábban is ő mocorgott a pocakomban, csak még nem tudtam, hogy az már ő. Aztán vártuk, hogy mégis, kislány lesz-e vagy kisfiú. Majd, éreztem, hogy egyre erősödik, mozgása egyre aktívabb. Nagyon szeretem, hogy lehet vele kommunikálni. Nagyon rendes gyerek, mert ha bármimre ráfekszik a pocakomban, ami nekem nem jó, megsimizem, és kérem, hogy másszon arrébb. Szófogadó kislány, mert szinte kivétel nélkül megteszi, amit kérek. Szeretem, mert, ahogy a kezemet a pocakomra teszem, és simizem, reagál rá. Legtöbbször a kis fenekét dugja ki, és néha úgy hullámzik a hasam, mint a tenger. Egyébként nyugodt baba, nem bánt. Aztán vártuk, hogy már kicsit husisan is láthassuk őt. Sajnos, nagyon elbújt, nem szerette, ha sokat nézegettük, pedig alig vártuk, hogy lássuk vonásait. Kicsit előre megleshessük őt. Furcsa dolog a szeretet. Először úgy szerettük őt, hogy még nem is létezett, de tudtuk, hogy majd jönni fog, és ezzel az érzéssel éltünk. Aztán megtudtuk, hogy van nekünk, és akkor már nagyon könnyű volt szeretni, bár nem ismertük, nem láttuk. Most már, hogy vonásait is el tudjuk képzelni a technika segítségével, így pedig nem lehet, nem szeretni! Sőt, imádjuk! Bár még nem érintettük egymást, nem éreztük egymás illatát, nem néztünk egymásra, mégis pontosan tudom, hogy mi összetartozunk, és még élek szeretni fogom. Néha azonban, nagyon megijeszt! Vannak napok, amikor alig mozog, alig mocorog. Ilyenkor ijedten figyelem a pocakom, hogy van-e mocorgás, és nem tudom eldönteni, hogy amit mocorog, az elég-e. Ilyenkor néha rázom a hasam, böködöm, hogy ébredjen fel, hogy mocorogjon. Legtöbbször megteszi, moccan egy kicsit, és már alszik is tovább. Én azonban izgulok, hogy ez biztosan elég kis mozgás?! Biztosan éreztem, hogy mocorgott, vagy csak beképzeltem, és így néha álmatlan éjszakai, vagy nappali órákba kergetem magam.

Most már csak néhány hét, és valóban találkozunk. Megismerjük, kiismerjük egymást. Megtanuljuk majd, hogy milyenek is vagyunk együtt. Ígérem, hogy sok mindenre megtanítalak, mindenre, amit csak tudok. Azonban azt is tudom, hogy éppen annyi dologra fogsz te is megtanítani engem. Új élet kezdődik számunkra is, és egy új világ vár ránk. Rettentően félelmetes, ismeretlen, bizonytalan, izgalmas világ. Alig várom, várjuk, hogy nekikezdhessünk!

Ez történik a héten:

Mama:

Az ön szervezete már valóban felkészült, és biztosan észreveszi, hogy egyre több méhösszehúzódása van, amelyek mind kevésbé tűnnek gyakorlatozásnak. Ez nagyszerű jele annak, hogy a szervezet készen áll.

Nézzük a vajúdás és a szülés néhány alapelemét!

A vajúdás három fő szakaszra oszlik:

Az első szakasz

Akkor kezdődik, amikor az összehúzódások (fájások) egyre sűrűbben és egyre erősebben jelentkeznek. Fontos tudnia, hogyan mérje az összehúzódásokat. Eleinte mindez lassan kezdődik, a kismamák jobbára nem is tudják, vajon ez már a vajúdás-e. Sok nő úgy érzi magát, mintha influenzás vagy nagyon álmos lenne. Az összehúzódások akkor egyre gyakrabban jelentkeznek, ez az első szakasz aktív fázisa. A fájások erősebbek és sűrűbben jönnek, általában több odafigyelést kívánnak. Az aktív és az átmeneti fázis között valamikor a kismama el kell hogy jusson a szülés helyére. Az átmeneti, tágulási szakasz a szülés egy rövid, de nehéz része. A fájások sűrűn követik egymást, de soha nem olyan erősek, mint az aktív fázisban. Az átmeneti szakasz végére a tágulás teljesen befejeződik.

A második szakasz

Ez a legjobb! Teljesen ki van tágulva a méhszáj. Elkezdődik a baba kitolása a világra. A legtöbb nő nagyon élvezi ezt a szakaszt, azt mondják, sokkal aktívabban vesznek részt a szülés folyamatában. Az összehúzódások most ritkábbak, és más az érzés. Ha nem kapott gyógyszert a kismama, tolási ingert érez. Ha gyógyszert kapott, ezt az ingert nem érzi, majd irányítják, mit kell tennie. Ha gátmetszést végeznek, akkor azt ennek a szakasznak a végén teszik meg. A rutinszerűen végzett gátmetszés szükségességéről és alkalmazásáról meglehetős vita alakult ki. A második szakasz végén megszületik az Ön kisbabája!

A harmadik szakasz

Ez a megnyugvás. Már a karjaiban tartja az aranyos kisbabát, majd valamikor 5 perc és egy óra időtartam között megkérik, nyomjon még néhányat, hogy megszülessék a méhlepény (placenta) is. A legtöbb nőt annyira lefoglalja az újszülött, hogy el is felejti a méhlepény születését. Ha azonnal mellre teszi a kicsit, felgyorsul a harmadik szakasz.

Baba:

A kicsi egyre nagyobb lesz, már 2 kilogramm és 42,5 centi, és immunrendszere is eléri azt az állapotot, hogy egyedül is képes legyen védekezni az enyhébb fertőzések ellen. Most már életképesen születne meg. A méhlepény hormonjai aktiválják a tejelválasztást. Tudta, hogy a kicsi naponta közel fél liter vizeletet ürít? Reszkessetek pelenkák!

A lanugo, vagyis a magzatpihe eltűnik és a magzatmáz vastagabb lesz. A bőre halványrózsaszín és kevésbé átlátszó. Valószínűleg már behelyezkedett a kismedence irányába fejjel a születéshez, remélhetőleg fejjel lefelé.