Betöltöttem a 11. hetet!

A baba 7 gramm körüli súlyú jelenleg, ülőmagassága (CRL) pedig 4,3 cm, teljes hossza pedig 75 mm. A köldökzsinór, amin keresztül a kicsi a tápanyagot, oxigént, vért kapja, már teljesen kifejlődött. Ez egy háromeres, hossztengelye körül többszörösen csavarodott zsinór, ami a 40. hétre akár 50 centiméter hosszú is lehet majd. Most még alig néhány centis. A fej és a test mérete közel azonos, de ez a hetek előrehaladtával arányosan változik majd. A szájon belül fogcsírák láthatók 2D ultrahanggal, a szemben az írisz már kezd kialakulni. Az ujjacskák végén láthatóvá válnak az apró körmöcskék.

Ma betöltöttem a 10. hetet!

Különösebb változás nem történt az utóbbi napokban. A hányinger, és az émelygés minden délután elkísér. Még mindig csak ülve tudok elaludni esténként. De valahogy nem bánom ezt az egészet, mert tudom, hogy a kicsinknek jó dolga van odabent! Minden reggel jó reggelt kívánok neki és beszélgetünk 20-30 percet. Napközben is sokat beszélek hozzá, és a kezem is sokszor a pocimra téved! Esténként mindig elköszönök tőle, és kívánom, hogy szépeket álmodjon! A párom is gyakran beszél hozzá, simogatja a pocim, és puszilgatja! Ha még a testi kontaktusból nem is érez semmit, de én hiszem, hogy a felé áradó szeretet, biztosan érzékeli!

10.hét

A kicsi magzati állapotba kerül. Átlagos mérete 27-35 mm és 4 gramm a súlya.

A köldökzsinór már teljesen kifejlődött, az ultrahang segítségével szépen lehet látni, hogyan lüktet a kicsi szívével együtt. A későbbiek folyamán, ha a köldökzsinór a pici lába közé keveredik, gyakran megtévesztheti a szülőket és az orvost is, de ha egyértelmű lüktetés tapasztalható benne, akkor egyértelmű, hogy csak a köldökzsinórt találtátok meg a készülékkel.

A magzat külseje egyre inkább hasonlít egy babához. Az arcának elemei felismerhetők már. A szemhéjak kialakultak már, de még csukva vannak a kicsi szemecskék. A külső fül már teljesen kész, és a szájának egy része, a felső ajak is elnyeri végleges formáját, pici szájában pedig felismerhetőek a tejfog kezdemények. A hangszalagjai is képesek már a hangadásra, de a magzatvíz nem a legmegfelelőbb közeg a hang terjesztésére.

A kezecskéken befejeződik az újak szétválása, már különálló ujjai vannak, a végein apró körmökkel, és a lábujjak is sokat fejlődtek. A létfontosságú belső szervek már kialakultak, megfelelően működnek, bár még nem nyerték el végeleges formájukat. A mellkasban a szív szorgalmasan zakatol, percenként kb. 160-at dobban. A fejben már jól elkülönülnek az agyfélteke-hólyagok, az agy az elmúlt héthez képest tovább formálódik, az agyműködése is beindul, így akár már fájdalmat is képes érezni. A hét végére a farok eltűnik, így a magzat teljesen elveszti ebihalhoz hasonlító alakját. Már egy igazi kicsi baba!

3. Ultrahang!

Ezt a napot már nagyon vártam! Április 1-én voltunk utoljára ultrahangon, akkor volt a mi kis bébink 8,3 mm-es!

Azóta eltelt majdnem 3 hét, és ez bizony sokszor aggódással teli napokkal teltek el. A hányinger már lassan csillapodik, ami egyrészt jó, másrészt pedig megint egy ok az aggódásra!

Aztán elérkezett a mai nap is! Már a védőnőtől kapott terhességi kiskönyvemmel mentünk a párommal a doktornőhöz! Nagyon aggódtam, hogy minden rendbe legyen. A doktornő nagyon kedvesen fogadott, és megbeszéltünk egy-két aktuális dolgot. A bromot mától elhagyhatom, meforalból is elég egy szem naponta, és az utróval kapcsolatban is elmondta, hogy meddig kell még „szednem”. Majd következett a vizsgálat, amit igencsak összeszorult szívvel vártam. Aztán ahogy a pillantásom ráesett a képernyőre, már tudtam, hogy valószínű minden rendben van! Egy kis emberforma alakot láttam a képernyőn, aki békésen szundikált. A legutóbbi találkozásunk óta nagyot nőtt. A párom is izgatottan figyelte a képernyőt és egyikünk sem tudott betelni a látvánnyal. Már 2,8 cm hosszú, a mi kis drágaságunk. Ahogy a vizsgálat alatt beszéltünk, és egy kicsit meghatódva pityeregtem, felébresztettük a babánkat! A következő percekben ámulattal néztük, hogy hogyan jár a kis keze, lába! Felébredt és mozgolódott, a kezével az arca előtt kalimpált, a lábával pedig taposó mozdulatokat végzett! Ez maga volt a CSODA! Hihetetlen élmény volt. A párom gyorsan előkapta a telefonját és készített róla egy kis felvételt!

Megnyugodtam! Nagyon boldogok vagyunk! A szüleinknek hazafelé boldogan meséltük a telefonba a nagy hírt, hogy milyen csodás babánk is van! Alig várom a következő randinkat a mi kis szépségünkkel. De addig is még vár rám egy pár feladat, amit a 12. hétig még el kell intéznem!

Ma betöltöttem a 9. hetet!

El sem hiszem, hogy ma betöltöttem a 9. hetet! Még mindig nem merem elhinni, hogy egy baba lakik a pocimban, pedig már látszik is a pocakomon. Eddig 1,5 kg fogytam a terhesség alatt, mert a folyamatos émelygéstől, és hányingertől nem tudok enni, és ez főleg délutánonként van! 64 kg-mal kezdtem a terhességet, és ma reggel 62,5 kg-t nyomtam. Szóval próbálok egészségesen enni, csak sajnos nem mindig tudok enni, mert nincs étvágyam!

9. hét

Itt az embrió már babaszerű alakot kezd ölteni. Van szeme, szemhéja, látszanak a fülkagyló vonalai. Elkülönülnek a kézujjak, és az egész test-, illetve végtagmozgás is megfigyelhető.
Az embrió CRL: 22-30 milliméteres. Ez nagyjából egy közepes zöld olajbogyó méretének felel meg.

Az agy fejlődése továbbra is rohamos léptekben folytatódik, ennek eredményeként a fej a magzat tömegének jelentős részét képviseli. A nagy tömeg miatt a fej a mellkasi részre borul, de a magzat már képes a fejét hátrahajtani. Megjelenik a két agyfelet elválasztó agysarló és az agykamrák, melyben hamarosan érdús képletek jelennek meg. A fül kezdeménye a fejen felfelé vándorol a szem vonala felé. A fül belső részében az egyensúlyérzékelés szerve is kezd kialakulni.
Az érrendszer bonyolultsága fokozódik, egyre több ér képződik a szervezetben, ezáltal lehetővé téve, hogy a tápanyagokat szállító vér a szervezet minden részét elérje.
A hét első felében elkezdenek különválni a kézujjak, majd a hét vége felé a lábujjak is, amelyek 3-4 nap késéssel követik a felső végtagon zajló változásokat. A teljes szétválás a 10. hét közepére, illetve a lábujjak esetében a 10. hét végére tehető. A végtagok hossznövekedése is jelentős, illetve a végtagok hosszú csöves csontjain porcok jelennek meg. A magzat a fejlődő izmaival és ízületeivel egyre több mozgást képes végrehajtani. A végtagok mozgásának alapja az idegrendszer megfelelő összehangolt működése is.
Megjelenik az embrió térde, a könyökét pedig már képes behajlítani.
Eltűnik az embrió farki része. A magzat egyre inkább emberi formát kezd ölteni.
A herék és petefészkek szövete már azonosítható, azonban a külső nemi szervek fejlődése a 9. hétig mindkét nemben azonos.

2. Ultrahang

Az elmúlt másfél-két hétben nagyon sok minden történt. Szerdán meg volt az eső ultrahang, de szombat reggel a János kórházba kezdtünk, mert az utrók felhelyezése közben kitapintottam valamit, ami még csütörtökön nem volt ott. Rendes, fiatal dokit fogtunk ki, aki meg is vizsgált, és mondta, hogy a hormonváltozások miatt egy cisztám lett, amit majd még a szülés előtt, meg kell műteni. Valahogy ez a dolog nem is érdekelt, csak az, hogy a babának ne legyen baja! A doki meg is ultrahangozott, így nyertem egy bónusz uhut, és szerencsére minden rendben volt. A doki is megnyugtatott, hogy ez a ciszta semmi hatással nincs a kicsire! A mérete már 6mm-es volt, és kora szerint az inszemináció napján meg is fogant! A hét közepén nagyon erős hányingereim voltak, délután és este jöttek, egészen hajnalig szenvedtem velük. Szinte fetrengtem a rosszullétektől.

Remélem a mi kicsikénk a nagyik és nagyapák életében egy újabb fényt fognak vinni, és egy olyan pluszt ad nekik, amiért bármi is lesz, érdemes lesz küzdeni! Anya és Apa, nagyon szeretlek benneteket!

Csütörtök reggel mentünk újra ultrahangra, pont aznap töltöttük be a 7. hetet. Izgultam, hogy minden rendben legyen. Mikor a doktornő behívott, bejöhetett a párom is. A babánk már 8,3 mm –es volt, és a kis szíve úgy vert, mint egy mozdony! Nagyon kis erős babának tűnik! Nem tudom leírni azt az érzést, amit akkor éreztem, mikor meghallottuk a baba szívverését. El is pityeredtem, mert ennél szebbet eddig még életemben nem hallottam. Most, hogy írok róla, is potyognak a könnyeim! Nagyon boldogok vagyunk!

Az utóbbi napokban a hányingerek émelygéssé csillapodtak, ami bennem egy kis riadalmat kelltettek. Azonban már van, hogy reggeltől émelygek, egészen lefekvésig, de egyáltalán nem bánom, mert tudom, hogy minden rendben van a mi kis picinkkel!

Legközelebb április 19-én megyünk ultrahangra, már nagyon várom, akkora majdnem betöltöm a 10. hetet! Ma telefonáltam a védőnőnek, nagyon kedves, fiatal hangú hölgy, remélem, sok gyakorlati tapasztalattal! Ha minden igaz, pénteken találkozunk!