Nagyon izgultam, hogy hogyan fognak itthon alakulni a dolgaink. Anyukám első éjszaka nálunk is aludt. Már Kittit el tudtam látni, tudtam pelenkázni, öltöztetni, csak a szopizással voltak gondjaink. Sajnos, Kitti nem tudta megszívni eléggé a mellbimbóm, az pedig nem türemkedett ki eléggé, hogy rá tudjon kapni. Így bimbóvédővel kellett elkezdenem szoptatni. Ezen túl, valamit szívott a cicimből, de nem annyit, hogy az bármire elég lett volna. Így mindig kicsit cicire tettem, és utána, amit leszívtam, azt megkapta cumisüvegből. Az elején még a cumizást sem tudta, így kiskanállal etettük, vagy kortyonként itattuk. Szenvedés volt, minden egyes etetés. Egyébként nagyon jó baba volt, szinte nem sírt, és sokat aludt. Az evésen kívül semmi más probléma nem volt vele.
A hazaérkezés napján kijött a védőnő, aki jó pár tanáccsal látott el minket. Másnap jött a gyermekgyógyász is, aki megvizsgálta Kittit. Ő is hallotta a szívzörejt, így elküldött minket szintén egy másik kardiológushoz. Majd megállapította, hogy Kittinek lehet, hogy kötött a jobb oldala, így ortopédiára is adott beutalót. Most megint kezdhettem aggódni! Ez már nagyon jól megy, ment nekem!
A vizsgálatok során kiderült, hogy nincs szüksége semmilyen ortopédiai megoldásra, még terpesz pelusra sem. Kardiológián is hallották még a szívzörejt, de már csak nagyon enyhén. Azonban a pitvarai között még meg van a lyuk, igaz olyan pici (1 mm), hogy az szépen be fog forrni, és a lényeg, hogy nincs benne áramlás. Szóval eddig minden a legjobban alakul!
Idővel szép lassan meg tanultunk szopizni. Nekem is kellett egy kis segítség, és Kittike és szép lassan megtanulta, hogyan csinálja. Sajnos, nem tudja az egészet kiszopizni a cicimből, így először szoptatás van, majd a lefejt tejet megkapja cumisüvegből, aztán büfiztetés, majd fejés. Idővel, egyre többet képes kiszopizni. Ez eléggé időigényes. Mivel Kitti 3 óránként evett, ez az egész több mint másfél óráig eltartott. Idővel szép lassan lecsökkent egy órára.
Napról napra egyre többet evett, amit én a noteszomba jegyeztem fel. Minden étkezés idejét, a kezdő és a vég súlyát lemértem, felírtam, hogy hány ml-t evett, és hogy mennyi volt fürdetés előtt a súlya, ruhák nélkül. Reméltem, hogy az 1 hónapos korára eléri a 3 kg-os súlyt.
Idővel, szépen megjött Kitti étvágya is, és ahogy az étvágya nőtt, kezdett gyarapodni a súlya, és így egyre többet evett. Annyira belelendült az evésbe, hogy időnként nagyon sokat bukott, még az orrán is folyt az anyatej. A széklete is zöldessé vált, amiből rájöttünk, hogy túleszi magát. Alig vártuk, hogy egyen, és legyen étvágya, most pedig azon küzdünk, hogy ne egyen annyit. Próbáljuk a testsúlyának megfelelő mennyiségű ételt adni, azonban olyan nagy hanggal tudja követelni a tejcsit, hogy az ember szíve megszakad.
Nagyon jó baba! Eszik, iszik, alszik, és amikor fent van, nézelődik. Már gőgicsél is, próbál magyarázni, és olyan édes pofákat tud vágni! Ezt nem is tudom kitől örökölte!
Most is itt fekszik mellettem, és nézem a nyugodt kis arcát! Imádnivaló! Nem tudok betelni vele!
Gyönyörű a kicsi Lány, és hidd el, hogy fél évesen túl fog tenni a vele egykorú társain. Az én fiam 32 hétre született, 1900g-al, 43 cm-rel, másnapra 1600g volt, és 6 hetesen hozhattuk haza. Dec 69án volt 20 hónapos, és nagyon hamar behozta a lemaradását! A lányok meg erősebbek mint a fiúk, és ők még hamarabb behozzák!
VálaszTörlés